túl közel jönnek hozzám a nappalok
nem is az hogy világos van
hanem hogy mindig ugyanaz akar igen
megcsinálom és úgy tervezem hogy holnap is
de tudod jobb lenne ha nem mindig a mai nap lenne
ugyanabban a kobaltkékben voltam már így
és abból kilábaltam na de annak majdnem
harminc éve akkor elég volt a négy tájat egybecsapni
persze eleinte zavaros volt de
vajon most is meg tudom tenni
Lipp Márta verse
hektikus jövő
megrántottam a köldökzsinórt
és a lány belesápadt mert épp
a jövőjét építgette
mikor bemozdítottam
alatta a talajt
azért visszaszólt ha nem kapsz
levegőt addig is menj haltüdőre
és ne maradj fekve nem kell
hogy ugorj elég ha függőlegesben
vagy aztán majd jövök
ne okozz csalódást még túl fiatal vagyok
és te sem vagy még elég jó ahhoz
hogy én rángassam neked a köldökzsinórt.
Lipp Márta verse
hát igen a téma súlyosabb
mint a gondolat
ez nem vitás
tétje van
nem sugdos a füledbe
nem old föl és nem világít rá
semmire nem fényből van
masszív anyag és rettenetesen
makacs kiüt minden gondolatot
nem akar rávenni semmire
még arra sem hogy megfogalmazd
neki jó ha homályban van
és szép nyugodtan kivárja
míg belegubóz a némaságba
így védi magát a téma
mivelhogy annak a veszélynek
van kitéve hogy szétcincálják
a rengeteg fül a száj a szem a sok
parányi ész ami rajta elvileg
ahányszor csak akar mind
keresztülmehet hogy már maga sem tudja
melyik téma is ő valójában
és főleg hogy begubózva
fönnmarad-e majd az időkapszulában
vagy úgy jár mint a mágikus
kerék ami betagolódott a rakétába
nincsen így külön
már rajta tét.
2019. május 4.
Lipp Márta verse
Kép: rakéta zokni – női ruházat. Internet.
hát igen a téma súlyosabb
mint a gondolat
ez nem vitás
tétje van
nem sugdos a füledbe
nem old föl és nem világít rá
semmire nem fényből van
masszív anyag és rettenetesen
makacs kiüt minden gondolatot
nem akar rávenni semmire
még arra sem hogy megfogalmazd
neki jó ha homályban van
és szép nyugodtan kivárja
míg belegubóz a némaságba
hogy már senkihez sincs szavad.
Lipp Márta verse
Húsvét hétfő
a baj ott kezdődött
hogy nem vettem figyelembe a cipőkanalat
már hétszer végignéztem az útvonalakat persze
felhúzhatnám a cipőt más segédeszközökkel is
de nem lenne értelme ha nincs meg
a cipőkanál valószínű hogy nem lenne meg
a fehér műanyag karóra és a kis
cirkonköves aranygyűrű sem belémhasít
hogy talán még a kulcs sem
volt már így
na jó, maradjunk a józan észnél
a legmagassabb státusú tárgy itt
a cirkonköves aranygyűrű ami nélkül
nem indulhatok el mivel ő nagyon sértődékeny
és ráadásul rafinált
úgy rejti el magát hogy elhomályosítja
a figyelmet ez próba
és ha túlfeszítem a húrt hiába
találom meg rosszindulatúan
maga mellé állítja az órát.
Lipp Márta verse
arra gondolok hogy talán
a rozsomák is becsapja
magát azért a rozsomák
mert róla úgy tudjuk
hogy akkor is öl
ha nem muszáj
akárcsak az ember
még ha hülye is
bearanyozza a szigonyát
amit elhajít
akár a rozsomákra is
tekintve hogy ő aranyos
a szigonya után
ami elvitathatatlanul
a természet ajándéka csak neki
azt mondják az ember mániája
hogy mindent a szépség törvénye
szerint csinál lehet hogy csak álcának
használja lehet hogy úgy is hiszi
nade mi van a rozsomákkal
ez még nem válasz a kérdésünkre
hogy talán a rozsomák is
szellemi alapokon áll
és hogy ölni jó vagy éppen
muszáj és ha nem hová tegyünk
néhány deus ex machinát.
Lipp Márta verse
Hagyományos vers
Eltolom, helyrehozom,
tettem valami mást is?
Ha még ezt is helyrepofozhatom,
nagy kegyelem, Uram,
úgy veszem, hogy a hitelkártyám
még tartalmaz fedezetet.
Persze jó lenne tudni,
hogy ami van, hány tévedésre
elég, ha legalább minimál kamatnyi
hozadékkal számolunk,
mivelhogy egyre csökken,
mikor fagyasztod be a kártyát?
Bármennyit is tévedhetek még,
szólj, ha megálljak,
hogy maradjon belőlem valami,
ezt nagyon szeretném, bárki
birtokolja is majd.
Lipp Márta verse
a költő rég meghalt
a múzsa még mindig él
az emberek a szívükre veszik
mikor a költőnek már nehéz
Lipp Márta verse
Kép: William-Adolphe Bouguereau: A művészet és az irodalom, 1867.
aztán végül kiderül…
aztán végül kiderül
hogy nem az a fontos
hogy sose az nagyjából belátható
és hogy az élet nevetések sorozata
persze nem mindegy hogy együtt nevetsz-e
a semmivel aki túlontúl
kihívott erre a játszmára
ha úgy van hogy te is nevetsz az revans
a többiről most nem beszélek
nade ez az élet szempontja
amiben sosincs végső nevetés
de vajon ha a végső nevetés is visszhangra
talál benned értelmes
kérdés-e még hogy kié a végső szó
van-e esély megtorolni a nevetést
és főleg hogy a végső lehet-e nevetés.
Lipp Márta verse
a költő és a bölcs
amit mondok nem kellemes
nem érdekel az őszinte szó
sem az enyém sem a másé
nem kell csipesz
a függöny magától is
mindent észrevesz
de ha félsz tőle kövesd Perseust
iktass közbe egy tükröt
abban nem te vagy
hanem közvetlenül a szörny
ami behálózza a szavakat.
ha kiiktatod, ahogy
a Parnasszus eszme sugallja,
tán megérted, mit éreztél,
és fölment téged?
Lipp Márta verse
