VERSBEJEGYZÉS

HÁTULRÓL ELŐRE

 

Hátulról előre

 

másmilyen tévedés minden korszak jönnek

az új undokok és új csömört hoznak a régiek

azt találták kitalálni hogy az összetettebb összeteszi

az egyikkel a másikat kimagasló elmék sora nem bírja

soha észrevenni hogy maga ellen dolgozik nem is azért tartják

őket ami nyitva van szétválaszt csakis a közös korlátok kötnek

össze tömörek mint a szerelem felfokozzák a színeket Goethe

már háromszáz éve figyelmeztetett hogy a természet

mindent egy lapra tesz fel megosztja

ami egységes és egymásba kalapálja ami szétáll

az ő idejében is így volt ebben a világban

egyetlen remény van a túléléshez rafinált

tudás kell a hyperboreusok örökké régi

ruhákba bújnak mint a virágsúgó játékban

és újratanulnak

hátulról előre semmiből kevésbe ez a szabály

mióta Prométheusz a tüzet

idelopta nem csak a húst sütjük rajta

  1. augusztus 3.

                                            Lipp Márta verse

 

Kép:Francisco Goya, A hóvihar,  1766-67

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!