Apám
Amit gyerekkorban
tanulunk leplezhető
de nem megváltoztatható
apám keményen rámszólt
hogy nem jól csinálom
aztán a szemem közé nézett
ne remegjen a kezed sose
félj senkitől egyszer
hozzám vágta a kalapácsot mikor
kamaszkoromban flegma riszálással
otthagytam nem csináltam amit mondott
majdnem elájult félelmében
hogy eltalált a kalapács én végig-
vittem hogy riszáljak egykedvűen
aztán elbujdostam és éjjel
kihallgattam hogy azt mondja anyámnak
a leánynak tartása van ezt nagyon
bírom bennne később is
mindig büszke volt rám én
nagy flegmával megtagadtam
őt hiába. Húsz év múlva
sirattam csak el.
- szeptember 14.
Lipp Márta verse
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: