VERSBEJEGYZÉS

TÉLESTELEN RÉTEKEN

 “Azt gondolom: lehet, hogy az égbolt egy édesvízű óriás  tenger, s lehet, hogy nem is az ég alatt, hanem fölötte élünk; lehet, hogy pont fordítva látjuk a dolgokat, a föld maga az égbolt, és amikor meghalunk, mikor meghalunk, talán csak belezuhanunk az égbe”                   

télestelen réteken

 

lehet hogy nem is a föld felett

hanem négy évszakban

élünk öröktélben az ölében

tartja mind a hármat megbúvunk

a hó alatt télestelen

réteken hólabdás emlékeken

csilingelve kacagunk s ha

majd meghalunk hótakarón

létezőknek menedéket

nyújtunk

  1. szeptember 23.

 

Lipp Márta verse

 

 

Kép: Paul Gauguin,  Falu hóban.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!