VERSBEJEGYZÉS

az embernek az jutott…

 

az embernek az jutott…

 

az embernek az jutott

vagy szeret vagy él akár dolgot

személyt vagy cselekvést száll meg

az egyneműség az összes többinek

vége míg újra a világ súlytalan

lebeg a kezdet és a vég

 

  1. június 27.

Lipp Márta verse

hát megértettem…

 

hát megértettem…

 

hát megértettem

magam végre éppen mikor

egy kelekótya gondolat

egy okos könyvből kivágta

magát a körből és elszabadult

egyszersmind izgatott boldogságot

éreztem de lehetetlen

volt visszakeresni  a gondolatot

 

  1. június 24.

Lipp Márta verse

hát megértettem…

 

hát megértettem…

 

hát megértettem

magam végre éppen mikor

egy kelekótya gondolat

egy okos könyvből kivágta

magát a körből és elszabadult

egyszersmind izgatott boldogságot

éreztem de lehetetlen

volt visszakeresni  a gondolatot

 

  1. június 24.

Lipp Márta verse

hát megértettem…

 

hát megértettem…

 

hát megértettem

magam végre éppen mikor

egy kelekótya gondolat

egy okos könyvből kivágta

magát a körből és elszabadult

egyszersmind izgatott boldogságot

éreztem de lehetetlen

volt visszakeresni  a gondolatot

 

  1. június 24.

Lipp Márta verse

furcsa

 

furcsa

 

így hát te is ott vagy

most már az agyam egyetlenegy zugában

ahol a megbocsátás

alanyi jogon jár mint önmagamnak minden

ki tudja mivégre jött  szerettemnek

valamint a vérségi szereplőknek akikből

lettem és akik belőlem kihasadtak

 

  1. június 21.

Lipp Márta verse

 

 

Kép: Francisco de Zurborán, The virgin. 1661.

Divattörténet

 

divattörténet

 

kóricál a hajcihő

három mázsás malomkő

beszorult a torokba

a hányinger kibukta

 

tiszta szépség épp ott volt

felfogta a malomkőt

az ingvállját lehúzta

vert csipkébe bújtatta

 

én is voltam malomkő

de már nekem az nem kő

örök anyagból vagyok

ősanyákról pattintott

 

hú de rút vagy hányinger

menj odébb mert hánynom kell

mégis megjutalmazlak

a malomkőt kibuktad

 

mostantól majd széltében

ki-bejársz a gyöngéken

elfogod ha nagyra nő

bennük már a bökkenő

 

én is voltam vert csipke

míderhez voltam kötve

de úgy kifinomultam

önmagamról lehulltam

 

énnekem a hajcihő

undok mint a malomkő

áttettem az ingvállba

fülledt erotikába

 

a malomkő csak átok

minden aljat kihányok

maradjon minden tiszta

mint a görög tunika

 

  1. június 17.

Lipp Márta verse

ultima ráció

 

ultima ráció

 

a jelentések kifejezésekbe

tömörülnek

a kifejezések jelentéseket

űznek

 

  1. június 16.

Lipp Márta verse

nem születtem nagylelkűnek…

 

nem születtem nagylelkűnek

de van bennem egy mártír hajlam

mint sokakban a jóság helyett

szerencsére időben felismertem

milyen undorító úgy csinálni

mintha másokért élnék és ezáltal

az önfeláldozás érvényét

elismerném a saját nyomorúságommal

másokat megmérgeznék és persze

magam is megnyomorítanék mindenkit

aki elég szerencsétlen hogy nem tud

kitérni előlem apa, anya, gyerek,társ,

szerető háziállat, esetleg barát,

akikbe beoltották a mákonyt

amit úgy hívnak, viszonzást nem váró

szeretet,  ezért azon voltam hogy az egészséges

önzés útjára lépjek csak így érhettem el

hogyha nem is vagyok nagylelkű

ne legyek pitiáner így hát a közösből

amire engem is rákényszerítettek a mindennapok

ha úgy adódik vigye

mindenki az egészet az enyémet úgyis

csak az tudja elvinni aki igazán szeretett

vagy talán még ő sem.

 

2018. június 12.

Lipp Márta verse

Megértettük egymást? – olvastam…Lipp Márta verse.

 

Megértettük egymást? – olvastam egy felhőkbe

burkolt angyali

gondolatban, de nem tudtam

rábólintani, mert egy merőben egyéni probléma

elvágta tőlem a horizontot.

Most, hogy megoldotta magát,

sietve válaszolok,

hogy átjusson még, ha megint elvágná magát tőlem

a horizont:

Megértettelek. Pont. Viszont, te nem értettél meg. Pont.

Nem értettük meg egymást. Pont. Tehetségtelen

vagyok, noreply üzenetekre is válaszolok.

 

  1. június 8.

Lipp Márta verse

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!