
én azt hiszem, vagyok
vajon az-e az igaz
hogy nem állíthatok semmit biztosan
mivel még azt sem tudom én ki vagyok
ne faggassatok, gondolkodok
rá fogok jönni, ha hagyjátok, hogy én
aki gondolkodok vajon vagyok?
vagy az az igaz hogy más dolgom van
mint hogy tudjam ki vagyok és ez itt és most
nem a megfelelő kérdés
énként nem is vagyok
állandóban megragadható
hanem egy funkció hol milyen átjáró
az állandó ellentétek között
és csak azt kell tudnom ami rajtam
túlmutat pontosan azt amit Szókratész tagad?
hogy mi mellé álljak bár Szondi nem állítja
hogy személy szerint csak híd vagyok. Ezt Jung is
meg tudja erősíteni az ember nem az hogy én
hanem önmaga de ez már túl nagy
és valahogy mintha ez is csak megérzésre
menne talán tényleg nem is kristályos.
na jó, legyen fluid de mégiscsak
intelligencia hiába nem úr a saját házában
ha egyszer a ház összeomlik ha ő bedobja a kulcsot.
- szeptember 1.
Lipp Márta verse