VERSBEJEGYZÉS

nem hittem volna.

 

nem hittem volna

hogy továbbtolja valaki a mutatót

kéken állt a víz a gáz még a villany

is, és én is. először játéknak hittem

beugrottak a klisék végül is a kék

nem önmagában él nem kell megijedni

valami csak átszínezi hiszen a kék előnye

hogy más szín által él. de ez nem volt

sem ég se folyó se acél

nem volt puha és nem volt kemény

porhanyós volt mint a föld amit ibolyába

forgat a szenvedély. hogyhogy ilyen mély

nem mozdul marad mint a véraláfutás

lassan megmutatja magát. ez én?

ennyi kék, ennyi kék. te lány, aki tudod

a kékek titkát, a szilváét és az azúrkék tengerét

te vitted tovább a mutatót?

 

2018. október 20.

Lipp Márta verse

nem hittem volna. Lipp Márta verse.

 

nem hittem volna

hogy továbbtolja valaki a mutatót

kéken állt a víz a gáz még a villany

is, és én is. először játéknak hittem

beugrottak a klisék végül is a kék

nem önmagában él nem kell megijedni

valami csak átszínezi hiszen a kék előnye

hogy más szín által él. de ez nem volt

sem ég se folyó se acél

nem volt puha és nem volt kemény

porhanyós volt mint a föld amit ibolyába

forgat a szenvedély. hogyhogy ilyen mély

nem mozdul marad mint a véraláfutás

lassan megmutatja magát. ez én?

ennyi kék, ennyi kék. te lány, aki tudod

a kékek titkát, a szilváét és az azurkék tengerét

te vitted tovább a mutatót?

20018. október 20.

 

Lipp Márta verse

 

Kép: saját fotó

most már ébren kell lennem. Lipp Márta verse.

 

most már ébren kell lennem

nappal és éjjel mióta belekontárkodtam

az éjszakába szakasztott ahogy a mindennapokba.

eleinte csak figyeltem az ismeretlen szereplőket

álmélkodtam hogy ezek engem mind ismernek

a vézna szürke lány aki gyümölcsöt árult

és szólt hogy vigyázzak a bolhákkal mert rám akaszkodhatnak.

aztán ugyanő egy másik alkalommal

a pult mögött állt másokkal együtt szelíd

nyugalommal míg nagy dérrel-dúrral be nem jött

egy széllel bélelt,  felhatalmazással

hogy elvigye mindet.

az elvonók, mondta a lány és még jobban elsápadt.

én megfordultam és a széllel béleltet

pofon vágtam a lány csóválta a fejét de rózsaszín

lett az arca legközelebb

egy tengerparton láttam viszont nagymenő

volt fekete hajjal necces harisnyában.

én abban az idétlen  eperszínű mackóban voltam amit pénz híján

magam varrtam. még ott se volt a férfi feketében

aki elől menekültem. A lány az ajkát biggyesztette rám te szerencsétlen

mi lesz így belőled én már nem az vagyok aki voltam.

 

  1. október 17.

 

Lipp Márta verse

SZAVAKBÓL KAZLAT

A Litera – Túra Antológia 2018 egy hónap leforgása alatt már a második kiadásban jelent meg a Litera – Túra Művészeti Kiadó gondozásában, Hajnal Éva és Márkus László szerkesztésében. Sok szép verssel és kisprózával. Nagyon nagy örömömre ez a három versem is benne van:

 

 

 

Lipp Márta

szentségek

 

az adott szó a szentségek

közé tartozik-e

vagy nem jár neki ekkora

becsület

az emberség univerzális-e

vagy vannak kitételek

az anyai szeretet

felébred-e vagy ha nem

jobb-e színlelni vagy

inkább nem

a színlelés érvénye velünk

együtt eltűnik-e

vagy átvállalják az ittmaradottak

mint a herpeszvírust

hogy ne múljunk

el bennük nyom nélkül

és ami velünk jön

itt elmúlik-e nyomtalanul

és ha igen ez áldás-e

az ittmaradottaknak

vagy nekünk

esetleg a fátyol mögül

üzenünk-e  arról ami velünk

van vagy nincs velünk

és vannak-e itt kitételek

vagy minden szó  önmagában

érvényes és ha így van

kényszer-e ez vagy kegyelem

esetleg szó nélkül dől el

ott is minden

július 1.

 

Lipp Márta

nem születtem nagylelkűnek…

 

nem születtem nagylelkűnek

de van bennem egy mártír hajlam

mint sokakban a jóság helyett

szerencsére időben felismertem

milyen undorító úgy csinálni

mintha másokért élnék és ezáltal

az önfeláldozás érvényét

elismerném a saját nyomorúságommal

másokat megmérgeznék és persze

magam is megnyomorítanék mindenkit

aki elég szerencsétlen hogy nem tud

kitérni előlem apa, anya, gyerek,társ,

szerető háziállat, esetleg barát,

akikbe beoltották a mákonyt

amit úgy hívnak, viszonzást nem váró

szeretet,  ezért azon voltam hogy az egészséges

önzés útjára lépjek csak így érhettem el

hogyha nem is vagyok nagylelkű

ne legyek pitiáner így hát a közösből amire

engem is rákényszerítettek a mindennapok

ha úgy adódik vigye

mindenki az egészet az enyémet úgyis

csak az tudja elvinni aki igazán szeretett

vagy talán még ő sem.

  1. június 12.

 

Lipp Márta

A hegyet nem változtatja meg…

                                       Rui Costa emlékére

 

A hegyet nem változtatja meg a gondolat

De ha sokáig nézed

A hegy megváltoztatja a gondolatot

Amitől ő is megváltozhat

  1. március 9.

 

 

voltam már itt. Lipp Márta verse.

 

voltam már itt

pontosan ezen a helyen

a százharminckettes kezdőoldalon

ezt kellett belevarrni minden törülközőbe

párnába dunyhahuzatbe lepedőbe

hogyha majd tisztán visszakapjuk

mindenki a magáét tegye pellengérre.

csak én indultam a százharminckettesről   

vénuszi szám szerencse vagy az ellentettje

de mindenkiét ugyanott mosták és egy pillanatra

minden szám  egy háttéren vakított.

kétségtelen voltam már itt

pont ezen a helyen

a százharminckettes oldalon

csak én indultam  a százharminckettesről

és mindenkié egy háttéren vakított a narancssárgán.

most rengetegen vagyunk

akik  a százharminckettessel operálunk

hogy kiüssük egymást

különböző hátterekkel az enyém

szilvakék nem is rossz adtam is

kaptam is valamiféle

összefüggés csak elveszett a narancssárga háttér.

 

  1. szeptember 10.

Lipp Márta verse

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!