1.0VERSBEJEGYZÉShttps://saudade.cafeblog.huLipp Mártahttps://saudade.cafeblog.hu/author/lipp-marta/<p><img class="alignnone wp-image-118 size-large" src="https://saudade.cafeblog.hu/files/2017/06/Silva-Porto-Colheita-ceifeiras-c.-1893-600x462.jpg" alt="" width="600" height="462" /></p> <h2>Milyen nagyképűség akaszt meg</h2> <p> </p> <p><strong>Milyen nagyképűség akaszt meg, hogy igazat adjak</strong></p> <p><strong>a hétköznapi tapasztalatnak, a majdnem hajléktalan</strong></p> <p><strong>interjúalanynak, aki a szeretete jeléül odacsúsztatott</strong></p> <p><strong>nekem egy papírt, asszonyom sose várja, hogy</strong></p> <p><strong>kiadjam magam, és maga se,</strong></p> <p><strong>mert visszaélnek vele. Aztán elkísért a feleségével</strong></p> <p><strong>a metróig, nehogy kiraboljanak.</strong></p> <p><strong>                                                      Lipp Márta verse</strong></p> <ol start="2017"> <li><strong>június 27.</strong></li> </ol> <p> </p> <p>Kép: António Carvalho de Silva Porto, Aratók.</p> <p> </p>rich