1.0VERSBEJEGYZÉShttps://saudade.cafeblog.huLipp Mártahttps://saudade.cafeblog.hu/author/lipp-marta/<p><img class="alignnone wp-image-439 size-full" src="https://saudade.cafeblog.hu/files/2017/09/otthom-090.jpg" alt="" width="395" height="480" /></p> <p> </p> <h2>Anyám</h2> <p> </p> <p><strong>Pajkos természete lett</strong></p> <p><strong>volna mint a kiskutya</strong></p> <p><strong>a legnagyobb baj után is</strong></p> <p><strong>ha oldódik gyorsan</strong></p> <p><strong>megrázza magát és már</strong></p> <p><strong>örömében futkos is tovább.</strong></p> <p><strong>Sose kérdezte meg mi történt</strong></p> <p><strong>mikor hazamentem a kollégiumból</strong></p> <p><strong>ha mondtam nem érdekelte</strong></p> <p><strong>csak rámpillantott és hajszálpontosan</strong></p> <p><strong>úgy viszonyult hozzám mint ami</strong></p> <p><strong>történt egyszer vett két kiló</strong></p> <p><strong>császárkörtét az utcai árustól</strong></p> <p><strong>nekünk olyan szép nem volt</strong></p> <p><strong>ott helyben megettük mindet a</strong></p> <p><strong>teraszon a bátyám anyám</strong></p> <p><strong>meg én csillogó szemmel</strong></p> <p><strong>nevetett ez  jól esett</strong></p> <p><strong>nevettünk mind a hárman</strong></p> <p><strong>csakhogy ő gyönyörű volt ritkán</strong></p> <p><strong>állta meg hogy meg ne mutassa</strong></p> <p><strong>titokban előre</strong></p> <p><strong>a karácsonyi játékokat</strong></p> <p><strong>a hajas babát a Donát</strong></p> <p><strong>kacsát és a korcsolyát</strong></p> <p><strong>gyönyörködve nézegette</strong></p> <p><strong>egy kicsit játszogatott vele</strong></p> <p><strong>egész nap a legnehezebb munkákat végezte.</strong></p> <p><strong>Szerette az életet</strong></p> <p><strong>mikor fölhívtam és elmondtam</strong></p> <p><strong>mit írtam csak</strong></p> <p><strong>annyit mondott, ó,</strong></p> <p><strong>gratulálok akkor</strong></p> <p><strong>is ezt mondta volna</strong></p> <p><strong>ha megkapom a Nobel-díjat.</strong></p> <p><strong>Csak a végén tudtam meg</strong></p> <p><strong>mennyire elismert engem abból</strong></p> <p><strong>hogy megfellebbezhetetlenül  bízott bennem</strong></p> <p><strong>mikor már kórházban volt</strong></p> <p><strong>mindenki számára</strong></p> <p><strong>nyilvánvalóvá tette</strong></p> <p><strong>huncut mosollyal</strong></p> <p><strong>a szemében hogy</strong></p> <p><strong>különleges vagyok.</strong></p> <p><strong>Ilyen ő mostmár nekem</strong></p> <p><strong>örökre.</strong></p> <ol start="2017"> <li><strong>szeptember 14.</strong></li> </ol> <p><strong>                      <em>Lipp Márta verse</em></strong></p>rich