JÉGVIRÁG

jégvirág

zűrzavaros álmaimban

egyetlen tiszta néma pont

van a nyomában láthatatlan

esőcsepp belepottyan a hóba

éppen oda ahol fáj

kibomlik egy szürke árny a tágra

zárt mosoly a mellékes szó a pillantás

hiánya kioltott

szikra hamut szór a szív

elhallgattatott mozdulása ráborul

a hóra ahol eddig

senki nem járt a pont

nem múlik el kinyílik

belőle egy apró jégvirág gyere

mutatja hova én vagyok

az egyetlen virág nem hervadok

el soha egy kicsinyke

sugár a lelkemben lassan

szétárad a bánat feloldódik

a jégvirágban

  1. szeptember 27.

Lipp Márta verse

Tovább a blogra »