Gyöngyvirágnak lenni szívás,
mérgező, ha megeszed,
véged, pedig
ártatlannak látszik. Tetszik,
de ez nem leszek.
Ha pipacs vagy, a gyerekek
játszanak veled, sör-e,
bor-e, pálinka-e, ecet-e,
míg bimbós vagy, hogy piros
leszel-e, fehér vagy piszkos fehér.
Az ibolya könnyű préda,
ha látszik, leszakítják,
ha nem, eltiporják, hiába
árulja el az illata.
A tulipán könnyen megadja magát,
akár sárga, akár piros,
akár fehér, hamar kitárja
a szirmait, pár napig él.
Vagy legyek inkább jázmin?
Fán nyílik, örök vágyat
kelt, míg a képzeletben
virágzik.
Nem, jobb a szegfű, piros
vagy fehér, esetleg
törökszegfű, ha megcibálod
is kedves, bársonyos.
Na és ha viola?
Ő birtokviszonyba kerül,
legtöbbször játszásibul,
ha fehér, ha lila.
Rózsa! Nem mernék
lenni, hátha megszúrnám, aki
a szívemhez akarna
jutni, hiába, magamba
lennék zárva.
2017. október 10.
Lipp Márta verse