mindenki abban a világban él
ami éppen van talán ez az egyetlen közös
az élők és a halottak között
az eredendő munkamegosztás van aki kitalálja
van aki csinálja kivitelezni nem lehet
máshol csak itt ma nem ekével
szántunk és nem szappannal
mosod a hajadat
mondhatni azért vagy hogy a föld
és a haj ne szikkadjon ki az aratógép
és a sampon felfrissíti a múmiák így hát új életet nyernek
mint felfogások és érzések és akaratot lehelnek
rád gyűlöletet és szerelmet.
Lipp Márta verse